Isten örömét leli abban, hogy kijelenti magát. Túlcsordul belőle az élet. Telis-tele van szeretettel. Világossága tündöklően fénylik. Ez az elapadhatatlan megmutatkozni-akarás, szeretetének kimutatása, megnyilvánulása, ez jelenti Isten lényegét. Az egész univerzum a bizonyság Isten óriási vágyáról és egyben képességéről, hogy kifejezze önmagát. Minden galaxis, minden növényke, minden állat egy-egy egyedülálló és káprázatos kifejeződése Isten képzelőerejének. De végtére is, egy személy a személyiségén keresztül szeretné kifejezésre juttatni önmagát… és ez volt az ok, amiért téged teremtett! Amikor Jézust látjuk, Isten önkifejezését látjuk. Az életben, amit Jézus élt, és a halálban, amit Jézus halt, Isten tökéletes önkifejezését szemlélhetjük. Amikor Jézus gyógyít, Istent láthatjuk gyógyítani. Amikor Jézus beszélget vagy tanít, Istent hallhatjuk beszélgetni, tanítani. Amikor Jézus meghalt a kereszten, Isten szíve mélyét láthatjuk teljességében, aki hajlandó szenvedni és meghalni miattunk. Aki inkább elszenvedi az emberek erőszakát, mintsem hogy bármi módon az emberi erőszakban részt vegyen. Nem sokkal Jézus feltámadása után már két tanítványa, Péter és János gyógyítanak meg egy korábban nyomorék embert. A gyógyító Isten tehát tovább él más emberekben. A gyógyításnál is csodálatosabb, hogy Isten megtestesülése folytatódik tanítványaiban, követőiben, az emberekben. Isten megtestesülése bennünk folytatódik. Attól, hogy Jézus már nincs jelen fizikai testben, nem jelenti azt, hogy Isten már nincs jelen fizikai testben! Itt van, jelen van, bennünk és közöttünk. Eltűnt a szemünk elől, hogy megtaláljuk őt a szívben. Szeretném, ha elsősorban arra figyelnél, mit jelentett ki Jézus Istenről és az emberről. Mi volt az üzenet, a kinyilatkoztatás, amit Jézus képviselt, amikor Őbenne Isten hús-vér emberré vált?
0 Comments
Leave a Reply. |
Andre Rabe: KALANDOK
|