Előfordul, hogy Ádám és Éva történetét olyan színben tüntetik fel, mintha Istennek egy első kísérlete lett volna, hogy az emberrel kapcsolatot tartson fenn. Amelyben a sajnálatos bűnbeesés Istent arra kényszerítette, hogy valami mást találjon ki. Hát ez így nem igaz.
Az emberré válás szüksége nem érte Istent váratlanul – már tervbe vette mindezt, a bűnbeesés előtt.[1] A megtestesülés – az esemény, amikor Isten hús-vér emberi formát vett fel, emberré vált – az eredeti elképzelés része volt. Mivel Isten az emberiség megváltását már a bűnbeesés megtörténte előtt elhatározta, ezért nem a bűnbeesés szülte a megváltás tervét. Szó sincs arról, hogy Jézus valahogy csak kibírta, hogy 33 évig ember legyen, aztán legnagyobb megkönnyebbülésére, ismét Isten lehetett! Az 1Tim2:5-6 a feltámadás és mennybemenetel után íródott, ám azt mondja, hogy Jézus Krisztus még mindig ember: „Mert egy az Isten! Egy a közbenjáró is Isten és emberek között, a Felkent Jézus. Egy ember, ki magát mindenekért odaadta…” A megtestesülés állandó. Isten úgy összekötötte Önmagát az emberiséggel, hogy attól többé el nem válik. A mi létezésünkhöz kötötte Magát; elkötelezte Magát a mi sorsunkkal. A feltámadás bizonyíték arra, hogy az Isten-ember egybeforrás nem egy időleges esemény, hanem egy örökké tartó, megtörhetetlen egység. A közvetítő, közbenjáró általában egy harmadik személy, aki másik két fél között – ha tetszik: a szakadékban kettejük között – áll, hogy létrejöhessen a békesség, vagy valamiféle megállapodás. Ám Jézus egy igazán másfajta közbenjáró: Jézus Krisztusban Isten és az ember találkozik, egy személyben. Ő nem egy harmadik valaki: Ő az Isten és Ő az ember. Ő a tökéletes közbenjáró, akinek személyében - tökéletes harmóniában - az ember szemtől szembe találkozik Istennel, és Isten szemtől szembe találkozik az emberrel. Isten az emberiségbe beleadott mindent, amije van, mindent, ami Ő maga.[2] Nincs más befektetése, nincs más hobbija, nincs más elfoglaltsága, mint te! Isten hisz benned és tökéletesen elkötelezett irántad. „Mily drágák irántam való szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma…” (Zsolt. 139:17) [1] Ézs 46:10 [2] Filippi 2:7 Elmélkedés: „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus…” 1Tim 2:5 (Károli ford.) Megerősítés: Jézus Krisztusban, Isten és az ember tökéletes egységében, nincs semmi távolság vagy elválasztottság. Ezt az egységet élvezem én is: nincs távolság, nincs elválasztottság! Beszélgetés:
Házi feladat: Rövid fogalmazásban mutasd meg, mi a különbség e kettő között:
0 Comments
Leave a Reply. |
Andre Rabe:
IGÉD TESTEMMÉ LETT c. könyve + hangoskönyv napi 5 percben Ha a szíved mélyén tudod, hogy az élet szebb, egyszerűbb de
nagyszerűbb... Vágj bele ma! Mert Isten nagyobb, jobb és szebb, mint valaha is gondoljuk - se vele mi magunk is! Szöveg + hang:
Ajánló: Fordította: TARTALOM:
Bevezetés Hogyan épül fel a sorozat? Címszavak
All
Arhívum |