Mit jelent, hogy valakit összeismertetünk Jézussal? Nem született volna meg bennünk a vágy, hogy elmondjuk ezt az örömhírt, ha ez rólunk szólna – ha csak még egy vélemény vagy érzelemdús vallási élmény lenne, amit adni tudunk. De annak szemtanúi lenni, ahogy emberek élő közösségbe lépnek Krisztussal azáltal, hogy hallják ezt az evangéliumot – ennél nagyobb kiváltságot el nem lehet képzelni. Az emberi eszmefuttatás Istenről értelmetlen számunkra… de ha ráhagyatkozunk Istenre, hogy rajtunk keresztül Önmagához vonzzon egy embert, az egy semmi mással fel nem érő élmény. Itt van tehát néhány részlet, ami tudatosult bennem, és talán a te segítségedre is lehet, amikor az embereket összeismerteted Jézussal: 1. Isten a kezdeményező. Annyira örülök, hogy nem egy távoli és mogorva Istennel van dolgunk, aki folyton csak gyanakvással figyeli gondolatainkat és cselekedeteinket, hogy értékelje, érdemes vagy-e rá, hogy találkozz Vele. NEM! Istenünk – az Isten, akit Jézus Krisztuson keresztül megismerhettünk – maga kezdeményezte, hogy találkozzunk. Kezdeményezése nem csak abból állt, hogy megtette az első lépést. Végig is ment egy hosszú úton, hogy végérvényesen Magához békítsen és helyreállítson bennünket. Ez pedig azt jelenti, hogy leszámolt mindennel, ami útban állt közötte és az ember között, leszámolt minden eleséssel, ellenszegüléssel, vétekkel. Vagyis, amikor valakinek bemutatjuk Krisztust, akkor először is, nem az áll a középpontban, hogy az embernek mit kell tennie, mondania, imádkoznia, vagy éreznie… hanem minden arra épül, hogy mit tett Isten! „A legjobb, amit Istennek tehettek, hogy örömmel elfogadjátok és megragadjátok mindazt, amit Ő tesz értetek.” Róm 12:2 (A Message/Üzenet c. angol nyelvű Bibliafordítás alapján) 2. Isten közel van hozzánk. Semmi nincs vonzóbb annál, mint ha tudjuk, hogy Isten személyesen jelen van. Mennyivel könnyebb úgy beszélni az emberekkel, hogy tudjuk: Akiről éppen beszélünk, Ő ad nekik életet, leheletet és mindent! A karjaiban tartja őket akkor is, ha nincs tudomásuk Őróla. Általa és Érte van testük minden sejtje, minden kis atom bennük.[1] Nem csoda hát, hogy amikor Pál hitetlen pogányokhoz szól az Apostolok cselekedetei 17. fejezetben, még mielőtt azok bármit válaszolhatnának és elfogadhatnák üzenetét, már azt mondja nekik: „hiszen egyikünktől sincs messze az Isten. Hiszen benne élünk, mozgunk és vagyunk. (…) Az ő leszármazottjai vagyunk”!! „A ti szelíd[lelkű]ségetek legyen ismert minden ember előtt. [Hogy az emberek ezáltal is meglássák és tudatára ébredjenek, hogy] Az Úr közel!” Filippi 4:5 (MBT) Jézus Krisztusban Isten megmutatta, milyen tökéletes egységre gondolt Ő a kezdetektől fogva Önmaga és az ember között. Krisztus azért jött, hogy ezt az egységet visszaállítsa. Ebben a szövetségben egyáltalán nincs semmi távolságtartás ember és Isten között. Az örömüzenet hirdetése Isten közelségének tudatát hozza, hogy ráeszméljünk, mennyire szorosan velünk van Isten. Ha ezt tudjuk: ez a hit. A hit az, ha tudjuk, mit tud Isten. 3. Szellemi találkozás. Amikor valakinek bemutatjuk Krisztust, az először is nem egy fizikai, érzelmi vagy intellektuális ismerkedés, hanem egy szellemi találkozás a szellemi valósággal. Igaz, a találkozás hatással lesz az érzelmeidre, a gondolkodásodra, és még a fizikai létezésedre is; mégis, a forrása szellemi, a Szent Szellem bizonyító erejével.[2] Emlékezz csak: Isten van, mielőtt az idő és a tér lett. Ahogy korábban már megláttuk, Ő tartja fenn az egész teremtett világot; ugyanakkor soha ne engedjük meg magunknak, hogy úgy gondolkodjunk Istenről, mint Aki leegyszerűsíthető csupán fizikai megértésre, vagy Akit pusztán fizikai kifejezésekkel leírhatunk. Más szavakkal, habár Ő tölti be az egész teremtettséget – a teremtettség nem korlátozza Őt. Mindezt azért mondom, mert sokszor csak annyit értünk az alatt, hogy valakinek bemutatjuk Krisztust, hogy látható dolgokon, a fizikai valóságon keresztül írjuk le Őt. Isten személye és a szellemi világ, amelyben Ő munkálkodik, az egy olyan valóság, amelynek lényege végtelenül felfoghatatlanabb, mint a láthatók. Ezért van például, hogy Jézus néhány mondata szinte érthetetlen számunkra, ha a mi tér-és-idő valóságunkhoz kötjük. Mondta például, hogy „Mielőtt Ábrahám volt, ÉN VAGYOK.” A mi lineáris idő-felfogásunkban, ez nyelvtanilag hibás, vagy értelmezhetetlen. Máskor azt mondta. „Azon a napon tudni fogjátok, hogy Én Apámban vagyok, ti Énbennem, és Én tibennetek.”[3] Ha a mi ismert három dimenziónkban próbáljuk ezt értelmezni, nem megy. Három személy, mind ugyanazt a fizikai teret kitöltve, benne a másikban, és ugyanakkor magába is foglalva a többit… hát ennek nincs sok értelme… legalábbis fizikai értelemben. Amikor az örömüzenetet hirdetjük, biztosak lehetünk benne, hogy az emberi logikánál sokkal bölcsebb, és a csodálatos jeleknél sokkal misztikusabb dolog történik közben a hallgatókban. Tényleg minden okunk megvan rá, hogy arra számítsunk, Isten ott és akkor megnyilvánul; megmutatja, kinyilatkoztatja Önmagát. Bízzunk abban, hogy Szellemi találkozás jön létre, mely mind az öt érzékszervünket meghaladja; vegyük nyugodtan tekintetbe, hogy Isten az Ő Szellemén keresztül kinyilatkoztatja, „amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”.[4] Mit segít meglátnunk egy ilyen Szellemi találkozás? „Mi pedig nem e világnak szellemét vettük, hanem az Istenből való Szellemet; hogy megismerjük [megérthessük és megbecsüljük] azokat [az ajándékokat és áldásokat], amiket Isten [oly túláradóan és bőkezűen] ajándékozott nékünk. ” 1Kor 2:12 (Károli KSZE) [és az Amplified/Bővített Biblia c. angol nyelvű ford. alapján] Egy alkalommal Pál így emlékezett mindarra, amivel Jézus megbízta őt: „Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán [a Vádló] hatalmából az Istenhez térjenek; hogy az énbennem való hit által megkapják [szó szerint: megértsék, elfogadják, megragadják] bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.” ApCsel 26:18 (MBT) Mi mást jelenthetne, ha egy ember elfogadja Krisztust, mint hogy a szeme megnyílik, és a sötétségből a világossághoz fordul?! Szemük megnyílásával pedig megértik és elfogadják, ami gazdag ajándékot már rég szabadon megkaptak. 4. Találkozz önmagaddal! Amikor Jézussal találkozunk, azzal találkozunk, Aki eltervezett, megalkotott, kiválasztott bennünket, és Aki nagyon mélyen és személyesen ismer minket. Bizonyára sokat kell Őróla tanulnunk, de Ő mindent tud rólunk… és nagyrészt amit Őróla megtanulhatunk, az épp abban található, amit Ő tud mirólunk. Jézus mindig úgy mutatkozik, mint Valakinek a visszatükrözése; nem, mint valaki egyedüli, önmagában álló (2Kor 3:18). Úgy mutatkozik meg, mint igaz életed elrejtett titka (Kol 3:3-4). Úgyhogy amikor igazán találkozol Krisztussal, akkor először találkozol igazán önmagaddal! És egyben találkozol Terveződdel és Tökéletesítőddel. Mindennek az a gyakorlati következménye, hogy amikor valakivel Krisztusról beszélgetek, akkor nincs ellentmondásban az, amit arról mondok, hogy ki Krisztus, és az, amit arról mondok, hogy őket Krisztus kikké tette. Jakab azt mondja, hogy ha valaki hallja ezt az igét, az olyan lesz számára, mint amikor az ember egy tükörben meglátja születéskori,[5] eredeti arcát (Jak. 1:23). Ezt a találkozást írja le oly csodálatosan a Zsolt. 17:15: „Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember [mint egy tükörben], öröm tölt el, ha meglátlak [meglátom magam, a te hasonlatosságodat], amikor fölébredek.” (MBT) Felismerni, hogy Jézus Krisztus Úr, lehetetlen anélkül, hogy azt is észrevegyük, hogy ott van rajtunk az Ő hasonlatossága, ott van bennünk az Ő képmása. Hozzá tartozol, hiszen Ő alkotott téged… és Ő is váltott meg! Ébredj rá, hogy Ki ő valójában és hogy mi az igaz valóság! Ébredj rá az Ő hasonlatosságára tebenned! Te magad is Isten ajándéka vagy… akit neked akar adni! Bontsd ki hát ezt az ajándékot! Fedezd fel saját mivoltodat, fogadd el önmagad, és örülj neki, hogy valaki ilyen kedves és figyelmes volt veled. [1] 1Kor 8:6, Kol 1:16-17, Zsid.1:2-3 [2] 1Kor 2:1-7 [3] Ján 14:20 [4] 1Kor 2:9 [5] Az eredeti Bibliai szövegben görögül: „genesis” G1078 (A fordító megj.) Elmélkedés: „Hiszen egyikünktől sincs messze az Isten. Hiszen benne élünk, mozgunk és vagyunk…” ApCsel 17:27-28 (Csia ford.) Megerősítés: Isten képes rá és nagyon szeretné megmutatni Önmagát rajtam keresztül – hogy látható legyen az igazság, hogy Ő milyen közel van mindannyiunkhoz és mennyire szeret minket. Nincs távolság. Tudom az igazságot mindenkiről… éppen ez vonzza őket hozzám. Rajtam keresztül ők is megláthatják valódi, igaz önmagukat. Beszélgetés:
Házi feladat: Írj egy rövid fogalmazást arról, hogy ha valakit összeismertetünk Krisztussal, akkor az egyben egy találkozást is jelent számára az ő valódi, eredeti önmagával.
0 Comments
Leave a Reply. |
Andre Rabe:
IGÉD TESTEMMÉ LETT c. könyve + hangoskönyv napi 5 percben Ha a szíved mélyén tudod, hogy az élet szebb, egyszerűbb de
nagyszerűbb... Vágj bele ma! Mert Isten nagyobb, jobb és szebb, mint valaha is gondoljuk - se vele mi magunk is! Szöveg + hang:
Ajánló: Fordította: TARTALOM:
Bevezetés Hogyan épül fel a sorozat? Címszavak
All
Arhívum |