Azaz próbál szakítani számos sztereotípiával az Isten felfogásunkból. Úgy érzem, hogy mi keresztyén emberek nagyon sokat ráaggattunk olyan dolgokat Istenre, ami nem Ő. Ezt mondom úgy is, mint aki 12 évig tanított hittant iskolákban. Szerettem mondani például, hogy mi "reformátusok" a reformációban milyen csuda dolgokat tettünk, hogy leszedtünk minden mázat az évszázadok alatt ráaggatott dolgokból az egyházról. Ez lehet, hogy igaz is, de ma már javarészt nem. Teljesen mindegy melyik baráti társaságban nézek körül, a katolikustól a fundamentalista reformátusig, vagy a karizmatikusig, mindenki ráaggatja a maga elképzelését Istenre és nem nagyon érdekli, hogy Istennek erről mi az elképzelése. Úgyhogy én 40 év felett és már javarészt nagy 5 gyerkőccel a hátam mögött azon vettem észre magam, hogy ismét tanulok. Tanulom, hogy Isten milyennek lát engem és én milyennek látom Őt. Tanulom, hogy mit szeretne belőlem kihozni és mi az, amit csak ez a kor ragaszt rám elvárásként. Régi kedvenc részem volt a Bibliából "az én igám könnyű......" rész. De tulajdonképpen igen-igen kevesen értik meg ma is, hogy a keresztyénség nem egy nagy málha, aminek így-vagy úgy meg kell felelni. Hogy a terheinket mi magunk vesszük fel. Na szóval most ennyi jutott eszembe. Még egyszer köszönöm a lehetőséget, hogy olvashattam Szép napot: S. Eszter"
0 Comments
Leave a Reply. |
Olvasóink írtákKEDVES OLVASÓNK! Várjuk visszajelzésedet! Archives
December 2016
Categories |